- Öööö.. elnézést, téves. - mondom én, majd megnyugszom, hogy rossz számot tárcsáztam, azért nem hallottam a telefon. De aztán:
- Nem, nem téves, ez Fülöp Sára mobiltelefonja.
He? Mi van? Egy pillanatra a szívbaj kerülget. Hátemmegkicsoda?!?! És hogy a susnyásba kerül hozzá a telefonom?!?
- Én az édesapja vagyok, Fülöp Gyula. - hallottam a saját apámat.
Jaa..... Hogy te és hogy akkor nálad és különben is hogy kerül hozzád a telefonom?!?
Azt hiszem ez volt az a pont, amikor mind a kettőnknek leesett, hogy kivel is beszélünk. Bár 28 éve ismerjük egymást, úgy látszik ez nem volt elég, így jó néhány mp-ig beszélgettünk udvariasan egymással, mire végre normális apa-lánya kommunikációra váltottunk. Persze a környezetem ekkor már szakadt a röhögéstől! :-D
Megj: A telefonom hasonlít az övére, így aztán simán zsebre vágta, amikor szomszédolni ment. Hát így.
Jóvan télleng hülyék vagytok
VálaszTörlés