Green

Jelentem kizöldültünk! Jó-jó, éjjelente még kicsit sárgák, pirosak, lilák, kékek (tényleg, milyen színű is, aki nem zöld?) vagyunk, de azért a nap jelentős részét textilpelusba bújtatott popsiban töltjük. Azt hiszem épp itt az ideje felhagynom a királyi többessel, mielőtt az olvasóban az a tévképzet alakulna ki, hogy reggelente csinos kis csomagot képzek hátsómra és a nap további részében a mellékhelyiségnek még a gondolatát is kerülöm.

Szó mi szó, a textilpelus remek kis találmány. Még a mosási költségekkel együtt is jelentős összegek maradnak a pénztárcájában a mindenre elszánt anyukáknak. Igyekeztem hát még többet spórolni... A designerek által tervezett használt-pelenka tároló vödrök talmi csilogása nem vitt tévútra, inkább a szomszédban található piacot vettem célba megfelelő alkalmatosság után kutatva. Hála a savanyúkáposzta-szezonnak, hamarosan meg is találtam az igazit, egy magát savanyítóvödörnek álcázó produktumban. "Ez az! - gondoltam magamban - ha nem is káposztát, de valamit biztosan savanyítani fogok benne."

Ezután már csak azt kellett megvárni, hogy pehelysúllyal született utódom elérje a textilpelushoz szükséges súly-minimumot. Néhány nappal ezelőtt meg is történt a nagy áttörés. A reggeli peluscserénél már ezt húztam Bea popsijára és megbeszéltük, hogy mi mostantól környezetvédelmi aktivisták vagyunk. Bár néhány hónaposan még vajmi kevés fogalma lehet a szó jelentéséről, azért boldog vigyorral az arcán vette tudomásul a tényt, hisz nem lehet elég korán kezdeni...